|
Könyvajánló
Kyra 2005.02.13. 17:41
 Darren Shan regényes története (frissül, ahogy jönnek az új könyvek)
Rémségek cirkusza
 A Darren Shan által írt sorozat főszereplője nem más, mint Darren Shan. Történetének kezdetén Angliában él, általános iskolába jár, ahol sikeres góllövőként tartják számon az óraközi focimeccseken. A tanulmányi eredményeiről tapintatból inkább ne beszéljünk.
Nem rendelkezik varázserővel, a szellemek sem zaklatják, és bizonyíthatóan ezen a bolygón született, mégpedig olyan családban, amely nem rendelkezik galaxisbéli kapcsolatokkal. Ha már mindenáron furcsaságot keresünk viselkedésében, akkor egyedül a pókok iránti vonzalmát lehet megemlíteni.
Ettől eltekintve, bárhogy is nézzük, teljesen hétköznapi gyereknek számít. Egészen addig nem történik semmi érdekes, amíg egy nem különösebben szép őszi napon illegális (a hatóságok által betiltott) cirkusz érkezik a városba.
A fiú persze nem bír magával, mindenáron végig akarja izgulni és szörnyülködni az előadást. A szórólap mindenféle rémséget ígér, többek között egy idomított pókot. Mindenféle keverés és kavarás után a baráti körből két kiválasztott szerencsés megtekinti az éjszakai műsort (egyik természetesen Darren), ahol egyik ámulatból a másikba esnek.
Madame Octa (így hívják a pókot) ugyanis tényleg nem mindennapi példány, ráadásul valóban idomított. Tulajdonosával fantasztikus műsort adnak elő, aminek láttán hősünkben megérlelődik az elhatározás: kell neki ez a tüneményes jószág.
Amint módja nyílik rá, el is lopja gazdájától. Aki egyébként vámpír. És nem szereti a tolvajokat.
A Rémségek Cirkuszának előadása a könyv jó részét kiteszi. Az itt fellépő szörnyek és csodabogarak tényleg rémítőek. Elég, ha a farkasember által megrongált fizető nézőre gondolok. Brrrr. Ezen kívül a vámpírság ismét új megközelítésben kerül elénk, és ez is legalább annyira hihető, mint a korábbiak.
A könyvvel kapcsolatban megszívlelendőnek tartom a cirkusz szórólapján olvasható figyelmeztetést: „Nyúlszívűek ne jöjjenek!”.
A regénysorozat első kötetében Darren és Steve, a két barát ellátogat a titokzatos cirkuszba, amely az ódon színház épület szomszédságában ütötte fel táborát. A városban persze senki sem értesült a társulatról, és ami a legfontosabb: a szülők és a tanárok sem tudnak róla. Még a szórólapokat is titokban terjesztik a kék csuklyások! Itt ugyan is nem akrobaták és oroszlánok szórakoztatják a közönséget. Nincsenek bohócok, sem idomított elefántok... valóságos rémségek riogatják a nézőt. A legszörnyűbb dolog azonban az előadás után következik. Steve felismeri az egyik szereplőt... látott róla egy rajzot valami régi könyvben, és ebből megtudta, hogy az illető vámpír...
A vámpír inasa
 A sorozat második kötete érthető módon az elsőre épül, ezért, ha valaki nem ismerné, akkor ajánlott elolvasni a Rémségek Cirkusza címmel megjelent előzményt.
Röviden csak annyit az ott történtekről, hogy Darren Shan teljesen hétköznapi kiskölyökként élte életét Anglia egyik kisvárosában. Aztán megérkezett a Rémségek Cirkusza, és minden megváltozott. Egy különlegesen idomított póknak, és vámpír tulajdonosának közreműködésével a fiú távozik az élők sorából… hogy aztán vámpírinasként folytassa földi pályafutását.
Éjszakái tanulással telnek (régi életében legalább csak nappal gyötörték a tanulással), hiszen egy leendő vámpírnak számtalan dolgot meg kell tanulnia, ha sokáig akar „élni”. Például azt, hogy melyik élőlény vére ehető, melyiké halálos. Darren szereti ezeket az órákat, mert legalább ilyenkor nincs egyedül.
Bezzeg nappal. Míg mestere - jól nevelt vámpírhoz illően - alszik, új inasa csak bámul kifelé az ablakon és ábrándozik. Amikor nem bírja tovább a tétlenséget és a tömény unalmat, kimerészkedik az utcára, az emberek közé. Ahol annak rendje és módja szerint bekövetkezik a katasztrófa: Darren focizás közben eltöri az egyik ellenfél lábát. A felelősségre vonás elől gyorsan távoznak a városból.
A további bonyodalmak elkerülése érdekében csatlakoznak a Rémségek Cirkuszához, ami ugyebár közvetett módon Darren vesztét okozta. Ennek ellenére a fiú itt végre barátra lel Evra, a kígyótestű (és bőrű) fiú személyében. Kalauzolásával Shan apránként megismeri a cirkusz jelenlegi lakóit és a helyi legendákat. Bár hetekig tart, de hősünk végre visszanyeri életkedvét - ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről egy félvámpír esetében.
Ám ez az „élet” nem tarthat sokáig, ha továbbra sem hajlandó embervért fogyasztani. Kizárólag állatokkal táplálkozik, de ezekből hiányzik az a szükséges plusz, ami képességeihez, mi több, puszta létéhez is szükségesek. Bár tisztában van az elkerülhetetlennel, egyszerűen nem hajlandó a „kannibalizmusra”. Inkább elpusztul. Hacsak közbe nem jön valami… vagy valaki…
Darren Shan beszámolójából megismerjük, milyen gyerekként félvámpírrá válni, szembesülni mindazon előnyökkel és hátrányokkal, amik ebből következnek. A regényben minden elem megtalálható, ami egy regényt „jóvá” tesz. Kellő arányban keveredik benne a valóság és a fantázia, a krimi és a horror, a gyerek és a felnőtt regények elemei. Látszik, hogy a szerző gyerekkori olvasmányait a Drakula-történetek és az ír-kelta mondavilág határozta meg. Ez a kisinas még sokra viheti.
A vérszipoly
 Régen látott nyugalom honol a Rémségek Cirkusza körül. Aztán felbukkan egy vámpírtábornok, és az ifjú Shan azt veszi észre, hogy már úton is vannak Anglia északi része felé. Mivel nem sikerül kiderítenie, miért mennek oda, barátjával együtt egyfajta vakációnak fogja fel az egészet, amely kiváló alkalmat nyújt arra, hogy ismét emberek között legyenek.
A közelgő karácsony miatt nyugodtan sétálhatnak a városban, hiszen téli ruházatban még Evra sem szúr szemet senkinek. Pompásan szórakoznak, hiszen napközben bármit megtehetnek (pénzük ugyanis van bőven), sőt, mivel mestere éjszakánként saját titokzatos útjait járja, naplemente után is azt csinálnak, amit akarnak.
Leginkább aggódnak, hiszen - miközben Darren megismerkedik egy lánnyal, akivel kölcsönösen vonzódni kezdenek egymáshoz - az emberek mindenütt arról beszélnek, hogy a város környékén több holttestet is találtak, melyekből valaki mind egy cseppig kiszívta a vért. Vagyis, vámpír garázdálkodik a környéken.
Mivel ifjú barátunk tisztában van vele, hogy ő nem tett ilyet, jogosan merül fel benne a kérdés: vajon Mr. Crepsley (a mestere) a tettes?
Ha ki akarják deríteni az igazságot, a fiúknak szemmel kell tartaniuk Mr. Crepsley-t, ami, mint ahogy menet közben rájönnek, nem is olyan egyszerű feladat - még kettejüknek sem. És ráadásul azt is ki kell találniuk, mit tegyenek, ha gyanújuk beigazolódik. Elvégre egy tapasztalt vámpír nem könnyű ellenfél.
A sorsdöntő éjszakán aztán mindenre fény derül. Felbukkan egy idegen, aki valójában egy vérszipoly (gonosz vámpír) - ő a valódi tettes -, aki Darren esetlenségének köszönhetően elmenekül, és magával viszi Evrát. Majd később megfenyegeti a fiút, hogy következő áldozata Shan új barátnője lesz. A vámpír és inasa tehát nekiállhatnak, hogy összehozzanak egy épkézláb tervet.
A Vámpírok Hegye
 Az ifjúsági vámpírsorozat negyedik kötetében hősünk tovább ismerkedik a világgal, ám a célállomáson ünneplő tömeg helyett valami sokkal rémítőbb vár rá.
Egy tanítványnak nem sok választási lehetősége van, mestere mindig megmondja mit, mikor és hogyan kell tennie (amikor nem így történik, abból mindig komoly problémák származtak). Ehhez a felálláshoz az időközben eltelt nyolc év alatt bőven lett volna ideje hozzászokni, ám még mindig érik meglepetések.
Ezúttal hosszú útra indulnak kettesben (illetve négyesben, mert kapnak két kéretlen kísérőt is): észak felé mennek, a Vámpírok Hegyéhez. Itt gyűlik össze a vámpírtársadalom színe-java, és Mr. Crepsley előttük szeretné bemutatni inasát.
Az út hosszúnak bizonyul, és alaposan próbára teszi Shan állóképességét. Ráadásul nem csupán a barátságtalan elemekkel kell megbirkóznia, hanem egy veszett medve is rátámad. Csupán néhány barátságos farkasnak és útitársainak köszönhetően éli túl a kalandot.
Amikor hetekig tartó utazás után végre elérik a Vámpírok Hegyét, Shan csak nyugalomra és pihenésre vágyik. Talán mondanom sem kell, hogy az események - ezúttal is - másként alakulnak.
Voltatok már úgy, hogy olvasás közben képzeletbeli muzsikát párosítottatok a szöveghez? Én most így jártam, ír és skót dallamok csilingeltek a két fülem között, felerősítve a könyv hangulatát. Továbbra is azt állítom, hogy nem csupán gyerekek számára bír értékkel a kezdő vámpírinas története, hanem az idősebb korosztálynak is képes kellemes perceket szerezni.
A halál próbái
 A fárasztó utazás végén Mr. Crepsley és inasa, Harkat Mulds törpe társaságában megérkezik a Vámpírok Hegyére. Itt végre kifújhatják magukat, és vidám társaságban tölthetik az időt. Shan megismerkedik néhány érdekes vámpírral, akiknek elbeszéléseiből újabb részleteket ismer meg népszerű mestere múltjából.
Talán ennek az ismertségnek köszönhető, hogy a vezérkar nincs túlságosan elragadtatva a fiú személyétől. Meggondolatlan lépésnek tartják megvérzését, és úgy gondolják, nem alkalmas arra, hogy közéjük tartozzon.
Darren szeretné bebizonyítani rátermettségét (ezzel egy csapásra megvédené mestere becsületét is és elnyerné a teljesértékű vámpírságot), ezért vállalja az Avatási Próbákat. Ha sikerrel jár, vámpírrá válik, ha nem, menet közben úgyis elpusztul, vagy utólag megölik (bár erről természetesen elfelejtették időben tájékoztatni).
Életveszélyes próbák során kell bebizonyítania elszántságát, erejét, ügyességét és kitartását. Nem könnyű a helyzete, pedig még szerencséje is van, hiszen korára és termetére való tekintettel a tizenhét feladatból csupán ötöt kell kihúznia, amiket aztán teljesítenie kell. A megfontoltabb jelentkezők jóval több évig készülnek az eseményre, és még így is történnek sikertelen próbálkozások - amelyek az ő esetükben is halállal járnak.
Miközben Shan igyekszik barátai tanácsait felhasználva túljutni az első próbán, a Vámpírok Hegyének sötét mélyén végső szakaszába ér az Élveholtak Fesztiváljának előkészítése. Úgy látszik, a vámpíroknak is szüksége van a többnapos szórakozásra.
A vámpír herceg
 Immár a hatodik alkalommal lapozhatjuk fel az ifjú félvámpír kalandjait, aki éppen egy földalatti folyóban fuldokolva hánykolódik, miközben igyekszik minél messzebb kerülni a sikertelen próbáktól és az ezzel együtt járó halálos ítélettől.
Igen, nem tévedés, Shan elbukta az Avatási Próbákat (amelyeket nem hivatalosan a Halál Próbáinak is neveznek). Egészen pontosan a három iszonyatosan nehéz feladat után szembekerül egy vadkannal, és itt nem csupán az ereje hagyja el, de a szerencse is elpártol mellőle.
(Bal)szerencséjére Harkat Mulds nem bírja tétlenül nézni pusztulását, és megmenti. Ezzel azonban csak rövid időre odázta el a végzetet - mert ilyen esetben a vesztesre halál vár, csak sokkal kegyetlenebb formában (miként azt az idevágó törvény előírja).
Mielőtt azonban erre sor kerülhetne, egy fiatal vámpír (Kurda) menekülést kínál hősünknek, aki pillanatnyi gyengeségében él a lehetőséggel, és köszönés nélkül távozik. Azonban cseberből vederbe kerül, mivel pár folyosóval távolabb vérszipolyok várják őket.
Shan előtt egy nagyszabású árulás lepleződik le, és sajnos nem sok választási lehetősége marad: vagy beáll közéjük, vagy meghal. Ő inkább egy harmadik utat választ, és beugrik egy jéghideg földalatti folyóba. Hosszas hánykolódás és szenvedés után, szinte csodával határos módon megmenekül, és a vízzel sodródva kijut a hegy mélyéből.
A szabadban aztán szerencséje újfent segítségére siet, amikor az idevezető úton megismert farkasokat vezeti segítségére (lásd negyedik kötet). Más talán ennyi viszontagság után örökre hátat fordítana a vámpíroknak, azonban Darren jól fejlett lelkiismerete miatt képtelen örökre maga mögött hagyni a Vámpírok Hegyét.
Hiszen egyrészt ott vannak ismerősei, barátai, akiktől - az áruló Kurda unszolására - búcsú nélkül távozott, másrészt pedig muszáj figyelmeztetnie a gyanútlan vámpírokat, hogy a vérszipolyok megsemmisítő támadásra készülnek.
Ez a feladat legalább annyira nehéznek ígérkezik, mint kijutni a hegyből. Hiszen nagy valószínűséggel azonnal végeznek vele, mihelyst felbukkan a közös termekben. De Shan eddig is az eszéről volt híres, így újfent nekiáll kigondolni valamit.
A sötétség vadászai
 Immár tizennégy éve, hogy Darren Shan maga mögött hagyta a család melegét és az emberek világát. Egy meggondolatlan lopás következtében az éjszaka teremtményei közé került, hogy mesterét követve különös lényeket lásson, ősi titkokat ismerjen meg.
Immár hat éve annak, hogy új klánja érdemeit elismerendő - bár ilyesmire az elmúlt pár évszázadban nem volt példa, hiszen a fiú még csak félvámpír, vagyis nem esett át az utolsó átalakuláson - a létező legnagyobb megtiszteltetéssel jutalmazta: Vámpír Herceg lett.
Immár hat éve annak, hogy hősünk herceg, és pontosan ennyi ideje tart a Sebhelyesek háborúja, ahogyan a vámpírok és a vérszipolyok nevezik a kölcsönös ellenségeskedést. A név magyarázata egyszerű: amikor egy vámpírt vagy vérszipolyt megvéreznek, a vércsere az újbegyeknél történik, aminek nyoma sebhelyként mindörökre megmarad.
Szóval már hat éve tart a harc, egyelőre különösebb eredmény nélkül. Aztán egy nap újra felbukkan Mr. Des Tiny, hogy korábbi jóslatait némileg megváltoztatva felbolydítsa a vámpírokat. Eddigi próféciái szerint a Vámpírok veszíteni fognak ellenségeikkel szemben, tehát pusztulás vár rájuk. Most azt hozza a tudomásukra, hogy előkerült a jövendölésekben szereplő Vérszipolyok Ura, aki győzelemre vezeti az ellenséget.
Hacsak… néhány vámpír útnak nem indul, hogy még mielőtt a tragédia bekövetkezne, végezzenek a vezérrel. A jóslat nem csupán megemlíti hősünket és mesterét, mint a feladatra kiválasztottakat, hanem felsorol néhány kikötést a vadászattal kapcsolatban. Érthető módon az érintettek nem lelkesednek túlzottan az ötletért, főként, mert tisztában vannak a jós személyének (és főként céljainak) kétes mibenlétével.
Ám egy hagyománytisztelő vámpírnak nem sok lehetősége van, ha a klánja iránti kötelességéről van szó, így mester és tanítvány (plusz a Mr. Tiny által a halálból visszahozott Harkat Mulds) elindulnak, hogy a helyes irányba tereljék a jövőt.
Az éjszaka szövetségesei
 Immár nyolcadik alkalommal futunk össze az ifjú vámpírherceggel, hogy csatlakozva hozzá kövessük az éjszaka teremtményei közé. A kitartó olvasók biztosan emlékeznek még rá: ezúttal a vámpírok klánjának jövője függ a fiatalúr eredményességétől. Ha társaival együtt időben elkapják, és végeznek a Vérszipolyok Urával, fennmaradnak, ha nem járnak sikerrel - nos, ezt mindenképpen szeretnék elkerülni.
Legalábbis a jóslatok szerint, amelyek mint tudjuk többféleképpen értelmezhetőek. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy a háttérben ott áll Mr. Des Tiny, a saját, a kívülálló számára egyelőre ismeretlen céljaival. Na de hagyjuk ezeket a sehová sem vezető mellékösvényeket, és haladjunk ifjú hősünkkel.
Egy „tény” látszik biztosnak csupán: a jóslat alapján négy ízben nyílik alkalmuk végezni a főgonosszal, mielőtt túl késő lenne. Első ízben (lásd előző kötet) már elbuktak, de ügyességükben és szerencséjükben bízva várják a következő lehetőséget.
Ellenségeik után kutatva eljutnak Mr. Crepsley szülővárosába, ahol kötetekkel korábban (akarom mondani évekkel ezelőtt) végeztek egy őrült vérszipollyal, s ahol nem mellékesen Darren Shan megismerkedett egy fiatal leányzóval (Debbie Hemlock).
Szóval itt próbálják megtalálni azt a sorozatgyilkost, aki nem csupán végez áldozataival, hanem ki is vérezteti azokat. A jelek egyértelműen vérszipolyra utalnak (hiszen a vámpírok csupán táplálkoznak az emberekből, de nem ölik meg azokat).
Az eseménytelen és eredménytelen csatornaturkálást, mint derült égből a villámcsapás zavarja meg Shan iskolai behívója. Meghökkentő mi? Na így van ezzel hősünk is, aki egyrészt az utóbbi pár évben mindenfélével foglalkozott, csak tanulással nem, másrészt esze ágában sincs beiratkozni egy iskolába. Ám mivel ezt valaki más már megtette helyette, hosszas vívódás után beadja a derekát, és beül a nála jóval fiatalabb diákok közé.
A helyzet még tovább bonyolódik, amikor irodalomórán feltűnik Debbie, mint tanár. Itt valami igencsak sötét ármány készülődik, de ki és miért borzolja hercegünk idegeit?
A nyolcadik kötetben is a már megszokott színvonalat kapjuk, Shan ifjúsági sorozata ideális bevezetés a fantasy és a horror műfajába.(Sőt! Innen kezd igazán izgalmas lenni!)
A hajnal gyilkosai
 Túljártak a vadászok eszén, s most számban megfogyatkozva menekülnek. Nyomukban a vérszipolyok, a felizgatott csőcselék és a rendőrség. Az egyes számú közellenség Darren Shan, a Vámpír Herceg. A vámpírok összecsapásra készülnek vérszomjas ellenségeikkel. Életre-halálra. Ez lesz a vég Darren és szövetségesei számára? A Megtorlás Barlangjában minden kiderül... Ha túlélted a hajnalt, utazz el oda, ahol a történet folytatódik.
A Lelkek Tava
 Bármennyire is bizarrnak hangzik elsőre, Darren Shan teljesen elvesztette az életkedvét, mondhatni padlóra került. S valljuk be őszintén, van is miért bánkódnia. Nem elég, hogy ismét elmenekült előle a Vérszipolyok Ura (akinek személyében régi iskolatársát fedezte fel), de mindezek tetejébe még mestere, Mr. Crepsley is meghalt - teljesen értelmetlenül. Egyszóval Shan teljesen maga alatt van, nem érdeklik a vámpírok, hidegen hagyja az üldözés, nem törődik a Sebhelyesek háborújával.
Ebben az állapotban két kézzel kap a lehetőségen, és visszatér a kezdethez, a Kárhozottak Cirkuszához, ahol annak idején boldog hónapokat töltött el. Vele tart barátja, Harkat Mulds is, akinek szintén problémái vannak a létezéssel. Míg Shan ébren érzi pocsékul magát, társa álmában szenved rettentő módon - Miként azt a titokzatos Mr. Des Tiny beígérte.
Mulds baján nem segít sem gyógyszer, sem más praktika, egyedül akkor lelhet nyugalomra, ha felkeresi a Lelkek Tavát, és ott megteszi azt, amit majd útközben az orrára kötnek. De egyedül semmi esélye eljutni odáig, mert az odavezető út (állítólag) nagyon veszélyes. Még szerencse, hogy Shan magához térve apátiájából vele tart, és már benne is vagyunk a soron következő hajmeresztő kalandban.
A sorozat tizedik kötetét (is) nehéz lenne horrornak beállítani, inkább kaland vagy fantasy a pontosabb besorolása, de ettől függetlenül magán viseli az eddigi Shan történetek jellegzetességeit, vagyis a rajongók ezt is szeretni fogják.
Az Árnyak Ura
 A Vámpír sorozat 11. kötete.
Darren Shan hazamegy. A világ, amely valaha az övé volt, pokollá válik. Régi ellenségei lesnek rá. Sorsdöntõ lépéseket kell tennie. Bizonyosnak látszik, hogy sorsa a pusztulás, a világ fölött átveszi az uralmat az Éjszaka Fejedelme…
Megjelenés: 2004. november 15.
A Harry Potter által gerjesztett érdeklődés néhány olyan színvonalas ifjúsági fantasy vagy sci-fi sorozatot (pl. a szóban forgó Vámpír könyvek sorozat, a Varázskör sorozat, Philip Pullman Sötét anyag trilógiája(Ez a kedvenc trilógiám, úgyhogy erről is fogok írni, ne féljetek!), William Nicholson Aramath titka trilógiája, Madeleine L’Engle-től az Időcsavar és a Szélvarázs) is eljutatott hozzánk, amelyeket kár lett volna kihagyni.
Forrás: http://www.ekultura.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A Vámpír sorozat 11. kötete.